css3menu.com

css3 button by Css3Menu.com

 

  

  

  

  

  

  

  

 
 

  

  

  

  

  

  

  

 
 
 
Gondolatok a gazdaságról
 
Gondolatok a gazdaságról A csi szoros kapcsolatban van a léttel és az élettel. Az életnek része az ember, és az emberi társadalom. Az ember kíváncsian figyel a világra, és ahogy nő a megértési szintje egyre több összefüggést felismerve maga is alkotni kezd. Az alkotások cserealapot képeznek, és hogy ne kelljen mindig árut cserélni árura, és mivel a különböző termékeknek különböző volt az értéke, az érték kifejezésére, megjelent a pénz.

Az előállított áru – anyagi javak és szolgáltatások – alkotják a gazdaságot. A gazdaság a társadalom alapja, ezért a pénz alapvető értékkifejező eszközként alapvető erő is, a gazdaság működésében.

Itt is érvényesül a jin-jang elmélet kettőssége:
Ha van pénz, és a mögötte lévő árukészlet és szolgáltatás a társadalom számára értéket képvisel, akkor van fejlődés. A fejlődés újabb pénzt termel, amiből fogyasztás lesz. A fogyasztás növekedése több és több árut igényel, amely előállításához több és több pénzre van szükség.

Ez a növekedés, a Jang állapot.

Az árutermelés mennyisége azonban elérhet egy olyan szintet, hogy azt a társadalom már nem tudja átvenni és használatba fogni, azaz nincs szükség rá, csökken a kereslet, az előbbi fordítottja fog bekövetkezni. Ha csökken a kereslet egy vagy több termék iránt, akkor az azt jelenti, hogy azért nem adnak pénzt az emberek, csökken vagy megszűnik az áru értéke.  Csökken a bevétel, nincs pénz a fejlesztésre, és az előző emelkedő állapot az ellenkezőjébe fordul.

Ez a csökkenés, a Jin állapot.

Amióta kapitalizmus létezik, az áru értékének változása - amit az dönt el, hogy sok van-e belőle vagy kevés - újabb és újabb társadalmi szintű válságokat okoz. Két válság között azonban hosszú évtizedek is eltelhetnek folyamatos fejlődésben, ami jól jelzi, hogy milyen toleráns a természet az emberi kapzsisággal szemben.
A válságok oka a Jang állapot túlfeszítése, a mindenáron való növekedés erőltetése, amelynek természetes következménye – egy holtpont után –, hogy átvált az ellenkezőjébe, a Jin állapotba, a csökkenésbe.
Amióta a tőzsde létezik a spekulánsok ezt a holtpontot keresik, és ezt próbálják prognosztizálni különböző technikák segítségével.

A probléma nem a fejlődésben, hanem a fejlődés gyors, erőltetett ütemében van. Eltér az univerzum fejlődési ütemétől, ezért a túlhaladott állapotot az univerzum visszarendezi. Ilyenkor minden lelassul, – akár évekre is – amíg az egyensúly ki nem alakul.
Jól látszik, hogy az emberiség nem tudja befolyásolni ezt a folyamatot. Válság idején mindenki módszert keres, amivel a válságot meg lehet állítani, majd később megelégednének a visszaesés mértékének csökkenésével is, persze iszonyatos mennyiségű munkával, de ez sem sikerül. Az emberek végre elfáradnak és leállnak. Csökken a termelés, kevesebb lesz az áru, és lassan növekedni kezd az értéke, amiért megint érdemes lesz termelni, mert az ár fedezetet nyújt a költségekre és a nyereségre. És kezdődik minden elölről.

Az ember életében a társadalomhoz hasonló változások figyelhetők meg. Nagyon sok embernél látjuk, hogy a kapzsiságuk miatt nem tudnak megállni. A megértési szintjük alacsony, mohóságuk annál nagyobb. Természetes tehát, hogy a holtpont átlépése után veszítenek és megszégyenülnek.

A kulcskérdés tehát a holtpont meg nem haladása. Az időben leállás művészet, amely nagyon nehéz egy olyan társadalmi környezetben, ahol az ember értéke az általa felhalmozott anyagi javak mennyiségétől függ. Mégis ez a megoldás. Hogy ki mikor áll le, és kinek mikor kell megállni, egyéni fejlődés kérdése, de tudnunk kell, hogy annak a bizonyos holtpontnak a meghaladása mindig veszteséget jelent.

A Csung Jüan Csikung rendszeres gyakorlása növeli a megértés szintjét, és kifejlődik az a képesség, hogy ha a gazdaság eredményessége meghaladja a szükséglet szintjét, akkor az aktivitás még időben csökken és így fenntarthatóvá válik a fejlődés.

 
 
 

 
Vissza az előző oldalra

 
  
 
csikung oldalképek